Mondjuk, vitába keveredek valakivel, és mélyen negatívan megérint valamilyen megnyilvánulása. Ekkor ahelyett, hogy megkeresném magamban a rossz érzésem okát, védekezésképpen rávetítem azt a másikra, majd a ?tükrözőt? azzal vádolom meg, hogy szándékosan hoz ilyen állapotba? és nagyon haragszom rá! Ugyanakkor a társamat szintén idegesíti az, amit én képviselek és tükrözök felé, mert az egymást kiegyensúlyozó, öntudatlan hiányosságok párban találják meg egymást. Amit bennem lát meg önmaga ?árnyéka? helyett, azzal vitatkozik, játszmázik, én pedig vele? és így oda-vissza.
SZEMBEFORDÍTOTT TÜKRÖK vagyunk egymásnak.
1. Minden kapcsolatában, minden reakciójában mindenki önmagából kiindulva nyilvánul meg ? ítéli meg a másikat, alkot véleményt a világról és a benne történtekről.
2. Mindaz, ami másokban zavar, másképpen tudom vagy csinálnám. dühössé tesz és megváltoztatnám ? az önmagam rejtett hiányossága, féloldalas tudása, elfojtott egyensúlytalansága és fényre törekvő árnyéka! Minden, amit kritizálok a másikban, ami ellen harcolok és elfogadhatatlannak tartok ? az feldolgozatlan bennem és dolgom van vele, hogy ne vetítsem másokra!
3. Mindaz, amit egy másik személy kritizál rajtam, harcol ellene, elfogadhatatlannak tart és meg akar változtatni bennem, és ha ez engem sért, bánt, negatívan érint ? az még nincs feldolgozva, nincs megoldva bennem! Ilyenkor az egóm működési mintái és fontos azonosulásai sérülnek, amelyeket tagadással és a másik devalválásával, vagy hiteltelenné tételével próbálok védelmezni.
4. Minden, amit a többiek kritizálnak bennem, harcolnak ellene és meg akarják változtatni bennem, de ha ez engem nem tud bántóan érinteni ? akkor ez az ő problémájuk, feldolgozatlanságuk, tökéletlenségük, amelyet kivetítenek rám, mert önmaguk nem tudnak, még nem mernek szembenézni vele.
5. És minden, amit a másikban szeretek, vagy el tudok fogadni ? az önmagamban is megvan. Magam is átéltem, megértettem és befogadtam, és szeretem, mint a saját személyiségem letisztult és beintegrálódott részét, melyet felismerek a Másikban, mert az egylényegűségünk mutatkozik meg benne. Hasonló tudatszintek hasonló értékei kedvelik egymást.
6. Megszakítani a kört csak önmagam kitisztításával, a saját árnyékos részemmel való szembenézéssel lehet! Nincs más út, nincs más lehetőség ? legfeljebb némi külső rávezető segítség. De a feladat és munka a mienk! Ez lehet, hogy olyan változást hoz a kapcsolatban, amit a társam nem tud követni és lehet, hogy szétválás lesz belőle. De megvan az esély arra, hogy a magam változása benne is hasonló változást idéz elő, hiszen egyedül nem lehet játszmázni.
Forrás: B. Kovács Zoltán
www.akivagyok.hu
Fotó: pixabay