Egész életünkön át rohanunk és keresünk. Rohanunk valamiért, valami után, valami elől, keresünk valamit, valakit, valahol, bárhol.
Soha nincs időnk semmire, senkire, mert csodát várva rohanunk és keresünk. Céljaink vannak, és azt hisszük, hogy azok elérése meghozza végre az áhított boldogságot. Rohanunk hát, nehogy lemaradjunk valamiről, valakiről ? nehogy elszalasszuk a boldogságot.
Aztán elérünk valahová, találunk valamit, valakit, és mégis boldogtalanok vagyunk, elégedetlenek, és újra csak rohanunk és keresünk, kergetjük soha el nem érve saját ?kék madarunkat?.
Aztán szép lassan elégedetlenségünk, boldogtalanságunk fásulttá, fáradttá tesz, és bár tovább rohanunk, lassan megtanulunk nem hinni a boldogság létezésében, és már csak megszokásból rohanunk, és már azt sem tudjuk miért?.Néha felvillan valami bennünk: valamikor volt valami célunk, valamikor azt hittük, megtaláltuk a boldogságot, de elveszett. Úgy tűnik: az utunkon jártunk, de valahol, valamikor lecsúsztunk arról. Azt remélve, hogy majd valaki megmondja: merre van az előre, rohanunk látnokhoz, asztrológushoz, kártyavetőhöz, Nagy Guruhoz?és várjuk a beígért csodát, hogy az megérkezzen.
Mondják a bölcsek: ?Hogy megérkezz, útra kell kelni. Hogy találj, keresni kell.? De sem a bölcsek, sem a látnokok nem adnak térképet a kezünkbe, hogy merre keressünk boldogságot, nem adják meg sem a nevét, sem a telefonszámát a Nagy Ő-nek, és nem adnak biztos nyerő számokat a mesés vagyon megnyeréséhez.
Így aztán előbb-utóbb keserű szájízzel és dühödt irigységgel tudunk csak a boldogságra gondolni, meg azokra, akik azt állítják: létezik. De leginkább saját magunkra haragszunk: az elpocsékolt időre, energiára, amit a keresésbe, rohanásba beleölünk ? hiába.
Nos, van egy jó hírem:
Ha eljutottál erre a pontra, akkor csupán egyetlen lépés választ el a boldogságtól. Nem, nem bolondultam meg, valóban igaz: egyetlen lépés, és boldogtalanságod boldoggá tehet. Nem, nem kell hozzá sem pénz, sem protekció és nem baj, ha teljesen egyedül vagy ? sőt, ez talán még segítségedre is lehet. Nem kell hosszú zarándokútra indulnod, és nem kell naponta ezerszer leírnod azt sem, hogy boldog akarsz lenni.
Egyetlen dologra van csupán szükséged: Önmagadra.
Badarságnak tartod?
Pedig nem az.
A titok valóban ennyire egyszerű: a boldogságot nem utolérni vagy megszerezni kell. A boldogság nem akkor lesz a tiéd, ha a világból valami vagy valaki megadja neked azt. A boldogságot Önmagadban felismerni lehet csak. A boldogság nem kintről jön. A boldogság mindig is benned élt és benned is fog élni, míg csak létezel.
Nem látod, nem érted miként?
Ha van kedved, hetente megosztok veled néhány önmagamon kipróbált praktikát. Néhány percet igényelnek csupán naponta az életedből.
Igen, tenni kell érte, hogy boldog légy. Csak nem úgy, amint azt eddig gondoltad.
Nekem beváltak ezek az ?utak?, én visszataláltam Önmagamhoz.
Neked is segíthet, ha rálépsz a saját ?ösvényedre?.
Tatár Anikó
- videolink: