Egy szituáció, egy helyzet, egy szokás önmagában nem minősíthető. Hogy milyennek látjuk, a hozzá ragasztott gondolaton múlik. Ami természetesen más az én, és a Te esetedben is.
Ha valaki csak eszik, iszik (MÉRTÉKKEL) éli az életét! És közben örömet érez, többet tesz önmagáért, mintha megteszi ugyanezt és közben folyamatos bűntudata van, hogy „jaj, ezt nem szabadna megennem, Úristen most rongálom a szervezetemet!!”
Vagy épp a környezetében más tesz szörnyülködő, lesajnáló megjegyzéseket, hogy te bezzeg…
A saját értékrendünket, soha ne kényszerítsük rá a másik emberre! Nem egyforma a szervezetünk, az élettervünk, a körülményeink, a tanulási fokozatunk! Tényleg nem tudhatjuk, hogy a másiknak mi a jó!
A párom szívesen megevett volna Angliában egy friss ropogós – teljes kiőrlésű! – kenyeret egy pékségben. De a főnöke megsemmisítő pillantással és ellentmondást nem tűrően elterelte őt (tolószékben ült!), és megvett egy ragacsos fekete „cibakot,” amit négyen alig tudtak legyűrni másnap! Mert szerinte ez az egészséges!
Én pl. évekig szó szerint utáltam, a cigit, és mindenkibe belekötöttem, akinek megláttam a kezében „Ők a fejletlenek!” és én majd felvilágosítom őket! 🙂 mert bezzeg én…
Egyszer egy barátom mosolyogva hárította a kirohanásomat azzal, hogy „Ildikó nekem ez egy örömteli szertartás! Én csak 5 szálat szívok el egy nap. Nem hiszem, hogy ez kimondottan szükséges az életemben, de örömet okoz!. És a hiánya szomorúságot okozna. Én ezekkel a percekkel jutalmazom magam egy étkezés után! Kis nyugalom és örömforrás! Így alakult, de jó, hogy van!
Viszont úgy látom, hogy NEKED tényleg kárt okoz a cigaretta, mert te állandóan ezzel foglalkozol, és te tényleg MÉRGES vagy tőle! Elég lenne szelíden megkérni, azt az embert, aki a társaságodban dohányzik, hogy rád való tekintette ne tegye.” És pont!
Én viszont azonnal rájöttem, hogy igazából ilyet ma már senki nem tesz a környezetemben! És ezzel be is fejeztem az „ostorozást!” Azóta az én közelemben szinte soha nem dohányoznak, és többet nem voltam dühös érte 🙂
Tehát senki ne tartson kiselőadást a másiknak, hogy hogyan kellene élnie. A szülők fogadják el a gyereküket olyannak, amilyen (részben ők nevelték épp ilyenné,:-) most örüljenek, mert akár büszkék is lehetnének rá!).
A párod már akkor is ilyen volt, amikor sikerült becserkészni, amikor hozzá akartál menni, vagy elvenni őt! 🙂
És bizony a cigis dobozon a felirat, hogy „halált okoz!” több kárt okoz, mint maga a cigi!
És ha betartjuk a MÉRTÉKKEL gondolatát, boldogan élhetünk… míg meg nem halunk!
Ki-ki az életével választott időben:-)
Forrai Ildikó
- videolink: