?Auralátás? Kézzel érzékelni vízeret, sugárzást, betegséget, energiát? Mentális technikával hatni emberekre, dolgokra, energiát irányítani? Ilyen nem létezik!? Persze hogy nem, de csak a számodra. ?Amit nem látok, nem tudok megfogni, az nem is létezik. Tévéadás sincs, a mobiltelefonba pedig előre belebuherálták a szavakat.?
Mindenki számtalan lehetőséggel születik, de ahogy az óvodába kerülünk, nem illik hatni a tárgyakra. Úgy illik felvenni őket, hogy lehajolunk értük. Nem illik látni az aurát, a régen meghaltakat, elolvasni mások gondolatait és repülni sem illik, ezért aztán majd szépen leszoktatnak ezekről, hogy viselkedjünk. Sokaknak igény hiányában gyorsan el is múlik a képessége. Hogyan is lennének az ilyen dolgok lehetségesek?
Pedig azok! Elmondom, miért:
Az agyban 200 milliárd, azaz kétszáz darab ezermillió szinapszis, és vagy tízszer ennyi serkentő, gátló, illetve még nagyjából hatvan féle idegsejt található. A férfi agy térfogata 1.400 gramm, a női agyé pedig 1.300, de ez nem jelent hátrányt. A magasabb rendű állatok agya három-hat-tizenkét hétig fejlődik, ezzel szemben az ember agya húsz évig. Érdekes párhuzam, hogy a zárt programok két évig fejlődnek, míg a nyitott programok 20 évig, és mindig lehet bennük új programokat nyitni.
Az ember két agyféltekéje nem szimmetrikus, mint az állatoké általában. Ha ránézünk egy ceruzára, vagy azt a szót halljuk, hogy ?ceruza?, azt nem csupán egyetlen idegsejt képviseli, hanem egy bizonyos kapcsolatrendszer, amelyet adott idegsejt-csoport adott kapcsolatrendszereként, vagyis modulként érdemes meghatározni.
A születéskor van a legnagyobb számú szinapszis. A szinapszis az agysejteken található ingerület átvivő ?csövecske?, aminek a felületén rengeteg tölcsér vagy kapu van, és mindegyiknél egy-egy ?fegyverzet? dendit, ami az ingerületet adja át. A fejlődés során lehetőség van arra, hogy csak a működő és azonosított ingerület tölcsérek maradjanak meg, a nem azonosítottak visszafejlődnek. Tekinthetjük ezt a kiválasztódás, vagy optimalizálódás folyamatának.
Aránylag kevés dolog van, amit készen kapunk, minden mást meg kell tanulnunk. Vegyünk egy érdekes példát! Az agyban egy bizonyos modul érzékeli és értelmezi a függőleges tárgyakat, míg egy másik a vízszinteseket. Ha a kismacska két hetes koráig csak függőleges tárgyakat lát, akkor visszafejlődik néhány ingerület-tölcsér, azaz dendit ingerület átvivő. Amikor ezt a kismacskát szabadon engedik, minden vízszintesnek neki fog menni, mert a vízszintest egyszerűen nem tanulta meg. Nem is képes észrevenni a vízszintes tereptárgyakat, mert az agya nem dolgozza fel a vízszintessel kapcsolatos információt.
Ugyanis csak azok a denditek maradtak meg, amelyeket kéthetes koráig azonosított, és kizárólag ezek lesznek képesek az ingerületet átvinni a további életében.
Az ember esetében szerencsére nem két hét, hanem húsz év a fejlődési időszak. Sőt, ha aránylag idős korban valaki elkezd sakkozni, akkor a sakkért felelős agyterületen növekedni fog a sejtek, a szinapszisok és a denditek száma is. Tehát a tevékenység megváltoztatása változást okoz az agyban, így az ember még öregkorban is változtatni tud az agystruktúráján és ezzel a képességein. Fejlődése tehát egyáltalán nem korlátozott.
A bal agyfélteke az írás, az olvasás, a beszédkészség, a számolás helye. Ez a félteke a motorikus működés, az idő, a logika, a lépésekre bontás, vagyis a magasabb szintű tevékenységek helyszíne.
A jobb agyfélteke nem beszél, viszont érez és időtlen. A képeket dolgozza fel, és hozzá tartozik a képi gondolkodás, a rajz, a térbeli mozgás és az arcfelismerés is. A jobb agyféltekés rajztanfolyam valójában nem rajzolni tanít, hanem azt tanítja meg, hogy hogyan lehet a bal agyféltekét kizárni a folyamatból, hiszen a jobb eleve csodálatosan rajzol. És csodák csodája, négy nap elteltével mindenki képes csodálatosan rajzolni! Nem jelenthetjük ki, hogy ?én nem tudok rajzolni?, mert nem mi magunk rajzolunk, hanem a jobb agyféltekénk ? feltéve, ha a bal hagyja rajzolni. Fontos azt is észben tartani, hogy az agyféltekék az ellentétes oldalakról kapják az ingerületeket.
Szóval felesleges ítélkezni, előítéleteket és akadályokat gyártani! Ha valamit nem tudunk, mint példabeli macskánk a vízszintest, akkor azt még idős korban is meg lehet tanulni, mert emberi lények vagyunk és alaptulajdonságunk a fejlődés.
Az állatok agyának a felépítése hasonló, ugyanakkor hiányoznak bizonyos feladatokat ellátó területek. Ha a csimpánz torokfelépítése alkalmas lenne a szavak képzésére, akkor sem tudná az emberi beszédet utánozni. Az egyetlen élőlény az ember, aki a leglátványosabban sokat több, mint az agya. Persze az állat is képes tervezni, gondolkodni. Kokó, a sztár-gorilla több mint 200 angol szót ismer és használ süketnéma jelbeszéddel, és sok mindenről saját véleménye van, amit képes ki is fejezni. Nem csak válaszolgat, hanem beszélget. Ezzel szemben a mai átlagember csupán 100-120 szót használ, vagyis fele annyit, mint Kokó?
De térjünk vissza saját emberi működésünkre, amelyek gyakorlatilag korlátlanok, ha az agyunk fejlődési lehetőségeit vizsgáljuk. Minden lehetőségünk adott a ?nem létező? mentális technikák megtanulására. Például, aki megtanulja a parapszichológusok által kifejlesztett gyorsolvasást, az óránként 3000-3500 oldalt tud elolvasni, és emlékezni is képes a pontos tartalomra. Persze nem kell elhinni. Sőt, annak sem kell elhinni, aki ezt megtanulta, csak csinálni kell! Amikor azt hallom, hogy ?nem hiszek benne?, akkor mindig azt válaszolom, hogy senki nem mondta, hogy ebben hinni kell, és ezért ne is higgye el, csak kezdjen bele!
Meglátja, menni fog!
A világ pedig egyszer csak kinyílik. Másokon is fogok tudni segíteni.
És megértem a lényeget: ez a világ engem szolgál, értem létezik!
Luzsinszki László
Parapszichológus, a Tiszta Forrás Intézet tanára
Illusztráció : Pixabay / geralt