A varázslat 2001-ben kezdődött, amikor Judy Hall először tartott bentlakásos karmaasztrológia workshopot Glastonburyben, és azóta ez minden évben megismétlődik.
Glastonbury eleve varázslatos hely: a legendás Avalon szigete, az Istennő dimenziókapuja. Ezt a kaput az elmúlt két évezredben nagy becsben tartottuk mi, az Istennő papnői, hiszen Úrnőnk száműzetésben volt, és csak kevesekben mutatta meg az arcát. Elsősorban azért zarándokolunk el minden évben ide, hogy Vele lehessünk, megkaphassuk a beavatást, ami csak Általa nyerhető el ? hiszen karmaasztrológia workshopot bárhol tarthatnánk? Az idei Plútóról, a transzformációról és az alvilág szintjeiről szól, a csodák pedig már attól a pillanattól elkezdődnek, ahogy felszállunk a vonatra.
Második nap délelőtt
A workshop témája a lélek evolúciós fejlődése, amelynek egyik asztrológiai kulcsa a Plútó. Amelyik házban az Alvilág ura lakik, azon az életterületen kell megtapasztalnunk a legátfogóbb változásokat. Ez bizony gyakran jár azzal, hogy padlót fogunk és konkrétan addig járjuk a poklokat, amíg minden bugyrát meg nem ismerjük. Az utazás végén pedig rendszerint alig ismerünk magunkra, olyan hatalmasak lehetnek a változások.
A csoport vegyes, vannak ősrégi Judy?hívők, de sok új arc is felbukkan. Veterán karmaasztrológusok keverednek sok műkedvelővel, és van néhány teljesen kezdő, akiknek ma délelőtt nekem kell crash-course-ot (zuhanó-repülő kurzust) tartani a karmaasztrólógiai alapokból. Szegénykék, még nem tudják, mi vár rájuk? Tanárként gyors vagyok és könyörtelen, ugyanakkor lényegre törő és alapos. Muszáj, ha érteni akarják a délutáni gyakorlatokat, amikor már azt kellene értelmezniük, hogy mit csinál a Plútó a házakban és a jegyekben.
Mint mindig, most is a legegyszerűbb eszközökkel tanítom meg a lényeget:
– A 12 asztrológiai jegy a négy őselem és a három asztrológiai minőség egymásra hatásából alakult ki. Az elemek tulajdonképpen megfelelnek az alapvető pszichológiai módozatoknak, hiszen a tűz az intuitív?kreatív működés, a levegő a gondolkodás, a víz az érzelmek, a föld pedig az érzékszervek által közvetített valóság. A minőségek a mérsékelt égöv évszakjainak a kezdő (kardinális), középső-megszilárdító (fix), és végső-elengedő (változó) hónapjait írják le. Ha ismerjük egy jegy elemét és minőségét, azonnal érthetővé válik, miért úgy működik, ahogy (a Bika például föld és fix, vagyis gyakorlatias, lassú és nehézkes, míg a Halak víz és változó, vagyis érzelmes és képlékeny).
– Az égitestek archetípusokat szimbolizálnak: a Hold például az Anya, a Mars a Harcos, a Szaturnusz a tanítómester. Ha tudjuk, hogy egy bolygó melyik őstípust jeleníti meg, pontosan érthetjük, hogy mit képvisel a születési képletben.
– A házak a földön megtapasztalható életterületeket írják le, és a ?hol történik?? kérdésre válaszolnak. Ha ismerjük az égitestek elhelyezkedését, megértjük, hogy mely életterületeket befolyásolják.
– A fényszögek azt az energiahálózatot hozzák létre, amely mozgásba és működésbe hozza az egészet. Ha meg tudjuk fejteni a fényszögek értelmét, képesek leszünk a horoszkóp egészének értelmezésére is.
A délelőtt folyamán sikerült viharos gyorsasággal elmagyaráznom a fentieket. A képeken jól látszik, hogy szegény báránykáimat kissé megviselte az intenzív anyag, de a finom ebéd alatt sikeresen regenerálódtak és kíváncsian várták a folytatást.
Második nap délután
Végre gyakorlat – Judyval összerántottuk őket és mindenki a saját képletébe bújt, hogy megállapítsa:
– Melyik jegyben áll a Plútó (ami mindig generációs, hiszen átlagosan 22 évig jár egy jegyben),
– Melyik házban áll (ez az az életterület, amely a legintenzívebb transzformációt igényli tőlük),
– Milyen fényszögekkel rendelkezik (azok az égitestek, amelyek fényszöget vetnek hozzá, módosítják és pontosítják a működését).
Előtte meditáció: lemegyünk az alvilágba és találkozunk a saját Plútónkkal. Számomra mindig hihetetlenül izgalmas, hogy meditációban menyire pontos képet kaphatunk egy bolygó archetípusról anélkül, hogy ismernénk a képletbeli kozmikus helyzetét. Egyszerűen ?lejön? (bár a Plútó esetébe inkább ?fel?), és megmutatja magát. Van, aki patás ördögöt lát, mások titokzatos, rejtőzködő idegent; sokan megijednek, de akiknek valóban erőteljes Plútójuk van, azok érdekes módon kimondottan kellemes benyomásokat érzékelnek.
Aztán jön a puding próbája, és elővesszük a képleteket. A részt vevők párban vagy kisebb csoportokban segítik egymást, a gyakorlottabbak lelkesen magyaráznak. Este pedig egy szertartás keretében megismerkedhettünk az alvilág úrnőivel, a kaldeus Inannával és a görög Perszefonéval.
A legősibb kozmológiákban az alvilág az Istennő birodalma volt, csak a későbbi patriarchális korszakokban vették át a szerepüket az istenek. Mire mindannyian átmentünk a hét kapun, nem maradt semmink, csak a lecsupaszított egók, az összes díszünket átadtuk a kapuőröknek. Olyan ez, mint amikor a pszichoanalízis során a legmélyebb rétegek is feltárulnak, és felsejlik az, amit magunk elől gondosan rejtegettünk. Amint fényt kapnak a tudat titkai, elveszítik félelmetes voltukat és képességekké alakulnak át.
Pontosan ez a Plútó szerepe az asztrológiai képletben: feltár és transzformál, sárból aranyat készít – feltéve, ha túléljük.
Griga Zsuzsanna
Fotó: Griga