
A narcisztikus személyiségű emberekről nagy általánosságban annyi elmondható, hogy azzal együtt, hogy önmagukat mindenki más fölé helyezik, túlzottan énközpontúak és szent meggyőződésük, hogy kizárólag ők a világ közepe, nem nagyon érdeklődnek más emberek érzései, szenvedései, gondolatai iránt.
Mindkét csoport tagjainak ezek után el kellett olvasnia egy szakításról szóló történetet. A nárcisztikus csoportba tartozó személyek, ahogy sejteni lehetett, nem mutattak semmi együttérzést a szomorú történet főszereplőjével, sőt, teljességgel hidegen hagyta őket annak szívszaggató sorsa.
A következő kísérlet során azonban egy 10 perces videót kellett megnézniük, melyben egy Susan nevezetű nő mesélt arról, családon belüli erőszak áldozataként milyen tapasztalatai vannak. A film megtekintése előtt ezúttal arra kérték a csoportok tagjait, képzeljék el, hogyan érezheti magát Susan.
A kísérlet érdekessége, hogy attól, hogy kifejezetten fel lettek szólítva az empátiára, az erősen nárcisztikus személyiségek is képesek lettek az együttérzésre. (A másik csoport együtt érzett Susannal előzetes felszólítás nélkül is.)
A kutatás vezetője szerint ezek az eredmények nagyon bíztatóak, hiszen ezek szerint csak egy egyszerű emlékeztető felhívás hatására a kifejezetten énközpontú emberek is képesek az együttérzésre.
Ha tehát Önnek van olyan ismerőse, aki képtelen kilátni a saját személyisége mögül, lehet, hogy elegendő, ha megkérdezi tőle: Mondd csak, szerinted én most hogyan érzem magam?
http://www.marmalade.hu/
(Kép: abagond.worldpress.com)
- videolink: