Az Akasa Krónika ? csakúgy, mint a születési képlet ? a lélek útját rögzíti. A hosszú távú memória segítségével lehetőségünk van arra, hogy hozzáférjünk az Akasában megőrződött információhoz, felfedjük az előző életek lényeges részleteit, és a köztes létben megismerjük a következő inkarnáció tervezési szakaszának mozzanatait. A regresszió segítségével pedig eljuthatunk ezekbe a korábbi életekbe is.
Maga a fogalom legalább ötezer éve létezik. Az ősi Mezopotámiában a Végzet Tábláinak nevezték, amelyeket Ninurta isten őrzött. Szaturnusz akkori megfelelőjéből a későbbi ezoterikus és indiai asztrológiában a Karma és Idő Ura lett.
A Végzet Táblái utalnak rá, hogy nagy valószínűséggel mi fog történni a szülöttel, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy minden egészen pontosan be is következik. Az ősi mezopotámiai írásokból ugyanis kiderül, hogy kérhetjük az isteneket, változtassák meg a sorsunkat, különösen akkor, ha nem túlságosan rózsásak a kilátásaink. Saját cselekedeteinkkel szintén javíthatunk a sorsunkon és pozitív irányban változtathatunk a jövőnkön.
Az ősi Egyiptomban Thoth (más néven Tehuti) őrizte a táblákat, amelyek kissé másfélék voltak, mint Mezopotámiában. A szülött gondolatait, életútjának cselekedeteit és indítékait rögzítették, amelyeket a halál után olvastak fel, amikor a szív megmérettetése történt. Ha az elhunyt szíve többet nyomott, mit Maat ? a kozmikus igazság és mérték istennője, akit egy tollpihe jelképezett ?, akkor a lélek nem születhetett vissza. A szívét megette a halottfaló szörnyeteg, amely a mérleg serpenyői alatt várta a méricskélés eredményét.
A zsidók, akik Egyiptomban és Mezopotámiában is jelen voltak, az Élet Könyvébe jegyezték fel az életeseményeket, később ebből a fogalomból alakult ki a Feljegyzések Angyala. Az Exodusban ? amely az egyiptomi időszak után keletkezett ? Mózes arra kéri istent, hogy bocsássa meg a népének az aranyborjút:
?Ha nem, törölj ki engem a Te a könyvedből, amit megírtál? (Exodus 32:32)
Más szavakkal, ha isten nem hajlandó teljesíteni a kérést, akkor inkább ne is akarja, hogy részese legyen a szent könyvnek.
Hasonlóképpen, Dávid király ezt mondja a 139-es Zsoltárban:
?Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind bevoltak írva: a napok is, amelyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.? (Szent Biblia: Zsoltárok könyve, (139,16) Magyar Biblia-tanács, Budapest, 1991 Fordította: Károli Gáspár)
Amely azt sugallja, valóban létezik egy előre meghatározott végzet.
Indiában a szanszkrit felfogás szerint az Akasa, más néven Kozmikus Égbolt tartalmazta az egész emberiség történetét, amelyet egy nem-fizikai síkon rögzítettek.
Judy Hall
Fordította: Griga Zsuzsanna
Fotó: delphinmedia Pixabay
Folytatás következik