Néhányan azt mondják, hogy a Lélek nyelve a betegség. Én azt mondom, ha ez igaz lenne, akkor már kihalt volna a világból az ember. Szóval a Lélek nyelve valójában az érzelem, a játék, és a szimbólum.
De kétségtelen tény, hogy amikor nem érted a benned élő Lélek nyelvét, avagy ha félreérted azt, az nem mindig egészséges. Az sokkal inkább valószínű, hogy a betegség akkor keletkezik benned, amikor félreteszed a Lélek nyelvét, amikor (családállítási nyelven) kirekeszted azt az életedből, és leginkább a döntéseidet csupán a saját elgondolásaid mentén hozod meg. Ezzel figyelmen kívül hagyva a hozzád legközelebb állót, konkrétan saját életterv készítődet.
Az azonban fontos ismeret, hogy miképpen. Ha nem ismerjük egymás nyelvét (lelkét), akkor nem fogunk szót érteni egymással. És a legszentebb, legnemesebb szándék sem lesz elég arra, hogy egy nyelven beszéljünk.
De térjünk vissza a gondolat elejéhez. Nézzük az oly kifejező magyar nyelvet. ?Fáj a lelkem.? ?Örül a lelkem.? ?Lelkiismeret furdalásom van.? ?Lélekben veled vagyok.? ?A lelkemben (szívemben) megőrizlek.? ?Tudja a lelkében.? ?De itt a lelketlen ember/lelketlen alak” kifejezés is.
Mindegyik mondat kifejez egy érzelem-csomagot. Az első ?Fáj a lelkem?, a veszteség kifejezése. A második, ?Örül a lelkem?, az öröm megnyilvánítása, amikor valami nemeset, jót cselekszik. A harmadik azt jelenti, ?Lelkiismeret furdalásom van?, hogy tudja, megtehetett volna valamit, de nem tette meg, avagy megtett valamit, amit ő maga is helytelennek tart. TUDJA, a tudatával tudja, hogy a Lelke ismeri a rendet! De mégsem úgy teszi? Vajon miért?
A negyedik ?Lélekben veled vagyok?, azt az érzelmet fejezi ki, hogy nem tudok ott lenni, ahol kellene, vagy ahol szeretnék, de együtt érzek veled, vagy a dologgal belülről.
Az ötödik ? A lelkemben (szívemben) megőrizlek?, azt az érzelem csomagot jelenti, hogy bár testben nem lehetek egy térben veled, de az érzéseimben mindig velem maradsz/veled maradok. És a hatodik, ?a lelketlen ember/lelketlen alak?, talán a legfontosabb. Egyfajta értékrendet is kifejez. Lelketlen. Ezt akkor mondjuk, amikor azt az érzelmet szeretnénk kifejezésre juttatni, hogy az érintett személy bizony nincs tekintettel Önnön céljai elérése érdekében senki másra, és ezért átgázol mindenen, elvesz bármit, akár a másik életét is (ténylegesen megsemmisítvén, vagy ellehetetlenítve azt).
Vagy vegyük a ?szomorú a Lelkem? kifejezést. Tehát, valami olyan történt velem, mi bánatot okoz nekem.
És megfigyelted már, hogy a Lélekkel kapcsolatban az öröm kifejeződésére vonatkozó megfogalmazás mennyivel szűkebb körű, mint a fájdalom, vagy a veszteség, illetve az elszalasztott alkalmak megjelenítése?
De persze azért az ?örül a lelkem? mellett találunk még. Például a „szárnyal a lelkem”. Tehát boldog vagyok, mert olyat tehetek, amivel egyet értek, és még örömet is okoz nekem. Vagy például itt van a ?szabadlelkű kifejezés?. Olyan ember, aki korlátok nélkül éli meg az életét. Ritkán alkalmazkodó a konvenciókkal kapcsolatban.
Bizonyára folytathatnám a sort még. De gondolatnak most ennyi is elég lehet.
A lényeg. Ne hagyd unatkozni a Lelked, mert akkor elszabadul, és jaj lehet neked. Vagy így, vagy úgy, de kihúzza a lábad alól a talajt. Jobban teszed, ha törődsz vele. Nem, nem úgy mint egy „nagy beteggel”. Minap egy tréningen, amit vidéken tartottam, a Lélek képviselője teljesen felvillanyozódott attól, hogy az illető a színekkel kezdjen el foglalkozni. Például színesebb ruhákban járjon. És fontos volt a számára az is, hogy együtt válasszák ki a megfelelő színeket! (Megjegyzem a színterápia jótékony hatása közismert az ember számára, mint ahogy az is, hogy a természet színpompás színei, a Fény, és a Nap melege, milyen jótékony hatást gyakorol depressziós – mondhatnám kedélybeteg- emberekre.)
Ha szeretnéd tudni, hogy tanulhatsz meg a lélek nyelvén beszélni, gyere vissza holnap!
Csaba Beatrix
- videolink: