
Ha valami kellemetlent el akarsz tüntetni az életedből, már jó sok eljárás áll rendelkezésedre: ilyen lehet például az elengedés, a megbocsátás vagy a törlés. Tapasztalataim szerint mindegyik illúzió: szőnyeg alá söprés, önbecsapás, hiszen az eltüntetett dolog úgyis visszajön ? de a legdurvább következményekkel a törlés jár- írja az ararauch.hu.
„Van néhány önismereti vagy spirituális technika, ami a törlést alkalmazza…s amely rendkívül hatékonyan tud működni: a segítségével felderítünk egy régi, ?rossz?, ?fölösleges? hitrendszert, egy fájdalmas érzésmintát, és sutty, kitöröljük, mintha sohasem létezett volna…
Miért nagytakarítasz a belső világodban? Miért öntöd ki, törlöd ki, engeded el, ami nem kell? …A régi emlékek, bármilyen fájdalmasak, félelmetesek vagy szégyenletesek, nem szemetek, amiket egy nagytakarítás alkalmával kisöpörhetünk. Ha nem lenne létjogosultságuk, nem éltük volna meg őket.
Ha megtagadod, kisöpröd magadból mindazt, aki valaha voltál, akkor hogy leszel teljes egész? Nézd csak meg, mit teszel magaddal, amikor eltávolítasz magadból egy régi hitrendszert, egy félelmet, egy fájdalmas érzelmet vagy emléket. Mivel is kezded a törlési eljárást? Megkeresed azt az érzést, hitrendszert, ami problémát okoz, és azt mondod rá: ez nem kell, mert fáj, szégyellem, bűntudatom van tőle, ez rossz, negatív, ezt kitörlöm. Ez pedig, ne szépítsük: ítélkezés. Tehát elítéled, rossznak, negatívnak címkézed önmagad egy régebbi megnyilvánulását.
Amikor ítélkezel az emlék fölött, akkor önmagad fölött ítélkezel. Megtagadod mindazt, aki egykor voltál. Negatívnak bélyegzel meg dolgokat, amiket valamikor átéltél, mert szenvedtél, amikor átélted, és kitörlöd magadból, hogy ne szenvedj tovább tőle ? na de akkor minek élted át?
Bárki hosszan tudná sorolni, mik azok az elavult hitrendszerek, amikkel az anyja, apja, nagyanyja tönkretették a gyerekkorát. És amit képes vagy felsorolni, az csak a felszín, a tudatalattiban még kilencszer annyi lapul.
Tényleg nincs szükséged ezekre a hitrendszerekre? Mostanáig sem volt? Akkor miért születtél éppen ebbe a családba? Választhattál volna másikat is, volt rá lehetőséged a nem-fizikai világban, születésed előtt. Miért kellett átélned éppen ezeknek a hitrendszereknek a hatását? Véletlenül? Nincsenek véletlenek, ez már közhely. Ha pedig te választottad, akkor a törléssel a saját leszületési életterved egy részét likvidálod.
Van egy rossz hírem: ha kitörlöd a negatívumot, akkor az a program, hogy ezt neked meg kell tapasztalnod, újraindul nulláról. Vagyis újra és újra meg fogod tapasztalni, amíg le nem vonod a következtetéseket, vagyis hiába törölted ki.
…Emlékezz vissza egy olyan élethelyzetre, amikor valamiben döntöttél, és most úgy gondolod, hogy rosszul, mert utána fájdalmas események következtek. Ha volna lehetőséged visszamenni, és ugyanazzal az ésszel, ugyanazokkal az érzelmekkel, ugyanabban a helyzetben, a mostani tapasztalatod nélkül újra dönteni, tudnál másképp?
Nem? Mindenki ezt válaszolta eddig erre a kérdésemre. Nem tudnál másképp dönteni, mert nem volt meg a megfelelő tapasztalatod, hogy más utat választhass. Most már tudnál másképp, ugye? Ahhoz, hogy megszerezd a tapasztalatot, ahhoz meg kellett hoznod azt a rossznak címkézett döntést akkor.
Mivel gazdagított téged ez a tapasztalás? Milyen ember lettél tőle? Mit köszönhetsz neki?
Ha bármilyen ? bármilyen ? tapasztalattal gazdagabb vagy, máris gazdagabb vagy.
Amikor törlünk egy hitrendszert vagy érzelmet, kitöröljük azt az információt is, ami rávilágíthat az összefüggésekre. Megszüntetjük az összeköttetést a hitrendszer alatt a mélyben futó programmal, elvágjuk a hozzáférhetőséget. Ha kitörlök egy hitrendszert, kitörlöm mindazt a tapasztalatot is, amit annak alapján szereztem. Eltűnik a jelenlegi valóságomból, nyom nélkül. Akkor mi értelme volt végigcsinálni akárhány életet, amit az adott hitrendszerben éltem? A törléssel értelmetlenné válik a tapasztalat, vagyis értelmetlenné válik a létezés.
A fájdalmas érzés, a szenvedés lehetőség, hogy beazonosítsunk egy érzelmi és viselkedési-cselekvési mintát, ami szövevényesen összefonódó mintázatot alkot a meghatározó hitrendszerrel, a mélyben futó programmal, és az érzéssel.
Ha elutasítod, megtagadod azt a személyiségrészedet, akit negatívnak gondolsz (aki valaha voltál), sohasem válhatsz teljessé, csak egyensúlytalanná.
… LEHETETLEN pozitív érzelmeket megélni, ha kitörölted a negatív párjukat. LEHETETLEN pozitív eseményeket bevonzani az életedbe, ha kiirtod a negatívat. Mivel ? tetszik vagy nem tetszik ? duális világban élünk, a bennünk élő negatív tartja egyensúlyban a pozitívat.”
Az http://ararauch.hu/ szerint van egy másik módszer…megkeressük, mi az, ami fáj, kétségbe ejt, félelmet ébreszt bennünk, és felhozzuk a tudatalattiból az erre vonatkozó információkat.
Önmagunk sötét részeivel szembenézni a legnehezebb és legfélelmetesebb dolog… addig járjuk körbe a témát, amíg ki nem derül, hogy miért teremtettük bele az életünkbe azt a bizonyos negatív élményt. Ha pedig értelmet nyer, akkor létjogosultsága van. Ez által pedig átminősül az energetikája: többé nem rossz, nem negatív, hanem fontossá és szükségszerűvé válik, amit mi magunk választottunk magunknak, hogy teljesebbé fejlődjünk általa.
Ha megértettük az értelmét és felismertük a jelentőségét, akkor már el tudjuk fogadni. Ha pedig elfogadtuk, akkor nem fog váratlanul és ijesztően akkor megjelenni, amikor ő akar, nem mi tartozunk az ő uralma alá, hanem ő tartozik a mi hatáskörünkbe. Ha befogadjuk magunkba, már nem kívül lesz rajtunk, nem lesz ismeretlen, nem tud kénye-kedve szerinti kényszerpályára rántani, hanem a részünkké válik, és mi irányítjuk őt, nem ő minket. Ekkor pedig már a hatalmunkban áll nem ezt a negatívumot választani, hanem a pozitív ellentétét.
Meg is keressük, mi az adott negatív minta pozitív ellentéte, és energetikailag kiegyensúlyozzuk, hogy tudatosan választhassunk bármilyen élethelyzetben…”
Ara Rauch
A megjelent cikk részleteket közöl, a teljes változat itt található: http://ararauch.hu/index.php/t-e-e/spiritualis-illuziok/229-spiritualis-illuziok-a-torles