A Tiszta Forrás Intézettel két évvel ezelőtt találkoztam. Nem nevezném véletlenszerűnek a dolgot, sokkal inkább szükségszerű volt. Egy olyan pontra jutottam el az életemben, amikor tanácstalan voltam a jövőmmel kapcsolatban.
Valljuk be, sok embernél eljön egy olyan pillanat, amikor káoszosnak érzi az életét és nem tudja, hogyan haladjon tovább. Ott álltam 30 évesen, nem tudtam mit kezdjek magammal, merrefelé induljak el, melyik ösvényt válasszam. Tele voltam kérdésekkel, de hiába kerestem, nem leltem válaszokat. Végül rátaláltam valakire, aki tiszta szívből ajánlotta nekem ezt az iskolát, mondván, hogy olyan tanárok és légkör fogad majd, ami segíthet továbbhaladnom az úton. Nem utolsó sorban felkeltette az érdeklődésemet az is, hogy karma-asztrológiát és egyéb számomra rejtélyesen megfoghatatlannak hitt tárgyat tanítanak. Nem vagyok az elhamarkodott döntések híve, nehezen mozdulok meg. Hajlamos vagyok mindent százszor végiggondolni, mire belevágok a nagy ismeretlenbe. Ez alkalommal kivételesen nem így történt. Egy hétvége alatt lezajlottak az események, felkerestem az iskolát, beiratkoztam a nyílt napon. Utána persze én is csak kapkodtam a fejem, hiszen belekerültem a sodrásba és fogalmam sem volt, hogy merre visz, mi lesz a vége, hol a végállomás? Most az egyszer hagytam, hogy vigyen magával az ár.
Szűnni nem tudó kíváncsisággal ? és bevallom kis szorongással ? vártam a szeptembert, az iskolakezdést. Abból a célból választottam ezt az intézményt, hogy biztos pont legyen bizonytalanságomban. Mint a legtöbben, én is folyton ostromoltam magam a Ki vagyok én? Merre haladjak? Mi a célom, jövőm? Mit kellene csinálnom? jellegű kérdésekkel. Abban reménykedtem, hogy itt választ kaphatok rájuk és nem utolsó sorban önmagam szerettem volna jobban megismerni és megérteni. Mindent az alapoktól akartam kezdeni, mert nem éreztem azt, hogy jó úton haladok. Tudni akartam, hogy ki vagyok én, mit keresek ebben a világban?
Az itt töltött két év alatt folyamatos változások történtek velem. Sok embert megismertem, amiért örökre hálás leszek és úgy vélem életre szóló barátságok is köttettek. Nagyszerű osztályom volt, minden egyes tagját imádtam. A diplomavédésen és a vizsgákra való felkészülés során mutatkozott meg igazán, hogy egy emberként támogatjuk egymást a célok elérésében. Nem találkoztam féltékenységgel, rosszindulattal, irigységgel, mindenkinél a segítő szándék motivált. Úgy éreztem, mintha egy másik világba csöppentem volna, egy tiszta forrásba, melynek vizében két hetente megmártózva felöltődhettem, hogy nap mint nap helytálljak az élet kihívásaival szemben.
Nagyon sokat adott nekem ez az iskola. A tanárok is teljesen más szemlélettel álltak hozzánk, mint amiket korábban az egyetemen vagy más iskolákban tapasztaltam. Sosem éreztem azt, hogy idegesen vagy feszülten vettem volna részt az órákon. Itt tényleg nem arra kíváncsiak, hogy mi nem megy, hanem mindenki segít kibontakozni abban, amit tudsz. Mi is próbálgattuk a szárnyainkat. A kérdéseimre megkaptam a válaszokat, még azokra is, amiket ez idáig meg sem fogalmaztam. Nagyszerű önismeret volt ez a számomra, világosabban látom az utamat és a célomat. Úgy vélem, a két év alatt rengeteget fejlődtem és változtam. Kibontottam szirmaimat és megmutattam mindazokat a tulajdonságokat és mélységeket, amelyek bennem vannak, és amelyekről fogalmam sem volt. Olyan értékeket hozott elő belőlem, amikre büszke vagyok. Önbizalmat kaptam, és elkezdtem szeretni és tisztelni magam. Szerintem ennél csodálatosabb dolog nem is létezik, mint amikor az ember végre elfogadja és megérti önmagát. Innen lehet tovább lépni, innen lehet másokat is megérteni és segíteni. Erre tettem fel az életem, végre tudom, hogy mi a célom. Ezeknek a megszerzett tudásoknak köszönhetően sikerült elmerülnöm egy olyan világban, amelyből felhoztam kincseimet, melyeket megoszthatok másokkal is.
Nekem ez a két év nem volt elég. Hogy is lehetne? Bevallom, telhetetlen vagyok, és ha már ráéreztem ennek a forrásnak az ízére, nem akarom, hogy ne legyen része további életemnek. Természetesen beiratkozok a harmadév Mesterkurzusára is, hogy magasabb szintre emelhessem a tudásomat és még több boldog órát tölthessek el ebben a védő-óvó közegben.
Szerintem mindenkinek szüksége van arra, hogy találjon egy biztonságos helyet az életében, hogy megismerhessen más dimenziókat. Azért ajánlom ezt az iskolát másoknak is, hogy ti is megtapasztalhassátok ezt az élményt, amiről sokan nem is hiszik, hogy létezik. Ha meg akarod ismerni önmagad és a környezeted, ha nyitott vagy újabb barátságokra, ha egy vidám, fesztelen, szorongástól mentes légkörben szeretnéd a tudásodat bővíteni, ha a legjobbaktól akarsz tanulni, ha Te is szeretnél elmerülni egy tiszta forrásban, amelyből erőt meríthetsz a hétköznapok viharában, akkor ne habozz jelentkezni. Ha én nem tettem volna, akkor olyan élménytől fosztottam volna meg magam, amelyet életem végéig bánnék,
?Vagyunk néhányan ilyen furcsa halandók. Nem racionálisak, hanem emocionálisak. Nem baj, ha nem értenek minket, még az sem baj, ha bolondnak tartanak.?Mélységesen nem számít, hogy milyennek látnak bennünket mások, ha a mi ablakaink a képzeletre nyílnak, s ha tükreink olyan világba vezetnek, ahova a köznapok embere soha el nem juthat.? (V. F.)
Légy bátor és tárd ki ablakaidat! Merülj el ebben a világban, fedezd fel mélységeit, lásd meg értékeid. A forrás végén egy erős, büszke, magabiztos és határozott ember áll. Te magad. Elérkezett az idő, hogy megismerd.
Mádiné Székely Orsolya
Parapszichológus, a Tiszta Forrás Intézet frissen végzett hallgatója
fotó: www.pixabay.com