Az ideális testsúly elérése és megtartása mindannyiunk számára fontos. Az ember, a tudósok szerint fejlődéstörténete során átélt nagyobb éhezéseket, és ez génjeibe be is programozódott, ezért amikor bőségesen táplálkozik, a felesleget elraktározza.
A mozgásszegény életmód és a folyamatos túlzott kalóriabevitel miatt a kilók csak rakódnak ránk. A jóléthez hozzászokott ember nehezen szánja rá magát koplalásra és böjtre, pedig már az ősi, primitív népeknél is korlátozták az étkezést. Úgy gondolták, hogy ezzel betegségeket űzhetnek el, és a sámánok, táltosok gyógyítása jobban hat majd.
Úgy látszik, hogy a böjt a kezdetektől jelen van az emberiség történelmében. A különböző vallásokban is találkozunk ilyen szokásokkal, szabályokkal.
A HINDUIZMUS Elő-India ősi, sok istenhitű vallása. A böjt náluk azt jelenti, hogy nem esznek húst, csak növényi eredetű táplálékot. MAHATMA GANDHI a nagy böjtölő, egy erőszakmentes világért küzdött. Életében sokszor böjtölt politikai, társadalmi céljai eléréséért.
A BUDDHIZMUS Buddha vallási reformja. A mindennapokban is aszkézisre, meditációra hív. A rosszat kerülni kell, mindig jót kell cselekedni. Már az öt alapvető szabály is lemondásra tanít. Tilos bármely élőlény elpusztítása, mások tulajdonának megszerzése, más asszonyának érintése, nem szabad hazudni, tilos a részegség. Így ennek a vallásnak alaptételei is már egyfajta böjtöt jelentenek.
AZ ISZLÁM vallásban a Ramadan a böjt hónapja. A Ramadan a IX. hónap neve, ebben az időszakban tilos napfelkeltétől napnyugtáig enni, inni, nemi életet élni, cigarettázni, vízipipázni, hazudni, rágalmazni, hamisan tanúskodni, más tulajdonát megkívánni. A Ramadan végén nagy lakomát rendeznek, s adakoznak a szegényeknek.
Mohamed, az iszlám vallás legfőbb prófétája szerint ?Az imádság félútig vezet az Istenhez, a böjt elvisz az ég kapujába.?
A JUDAIZMUS a zsidó nép vallása. Írott és íratlan törvények szabályozzák, milyen növényeket és állatokat nem szabad enni, mely ünnepek előtt hogyan kell böjtölni. A Purim a perzsa uralom alatt élő zsidóság megmenekülésének ünnepe, ilyenkor a megelőző napon például reggeltől estig nem szabad enni.
A KERESZTÉNY vallásban hamvazószerdával kezdődik el a húsvétot megelőző nagyböjt, és nagyszombatig tart. Ez lelki felkészülés Jézus feltámadásának megünneplésére. A keresztény egyház már az I. századtól alkalmazott étkezési előírásokat. Az őskeresztények húsvét előtt egy-két napos böjtöt tartottak. A III. századtól aztán az egész nagyhétre kiterjedt, hétfőtől csütörtökig csak kenyeret, sót, vizet fogyasztottak. Pénteken és szombaton nem ettek.
A böjt tágabb értelemben önmegtartóztatás a testi, érzéki örömöktől, mulatozástól. Vallási szokásként célja a testi megtisztulás, a lelki, szellemi harmónia elérése. Szándéka a lemondás, áldozatvállalás, elszakadás a testtől, csak akkor értelmes, ha egyben fejlődést is jelent.
A böjt nem csak ételről való lemondást jelent, hanem lehet bármi, ami megengedett, minden, ami nem szükséges. Böjt lehet a jócselekedet is, mert Isten és az emberek iránti szeretetnek kell megnyilvánulnia benne. Ilyen értelemben böjt az is, ha erőt veszünk magunkon, tartjuk magunkat még a nehéz helyzetekben is. Szép példa, hogy a katolikusok minden évben megtartják a böjt napját, s ezt összekötik a szegényeknek történő adakozással.
Sokféleképpen lehet böjtölni. Lehet csak egyes ételektől, húsoktól tartózkodni, kevesebbet enni és koplalni is. Amennyiben otthon, orvosi felügyelet nélkül szeretnénk böjtölni, akkor mindenképpen csak rövid ideig tartó javallott, és közben figyeljük szervezetünk válaszait.
Hogyan kezdjünk hozzá?
Először is: betegek és terhesek ne böjtöljenek!
Csak akkor végezzük, ha elhatározásunk komoly és belső indíttatásból fakad, és nincs egészségügyi problémánk. Bármi is legyen célunk, őszintén és teljesen azonosulni kell vele, különben sem értelme, sem eredménye nem lesz a böjtnek.
Amikor tisztáztuk célunkat, megvizsgáltuk önmagunkat, az időpontot és időtartamot is ki kell jelölnünk. Mindenki egyéni állapotának, egészségének, tűrőképességének megfelelően tervezzen!
A húsvét előtti időszak, a tavasz már csak biológiai óránk miatt is alkalmas a megújulásra, ilyenkor él bennünk a vágy a testi-lelki megtisztulásra. Senki sem mondja, mégis szinte ránk tör a takarítás, rendrakás, a kerti munkák megkezdésének igénye.
Ami ajánlható, az egy húsmentes, rövid ideig, 3-4 napig tartó diétás böjt.
Miért éppen ezt válasszuk a sok közül? Mert orvosok, természetgyógyászok, a rák ellen küzdő alapítványok egybehangzó véleménye szerint nem csupán sokat eszünk, hanem rosszul is. Túl sok húst fogyasztunk, kevés nyers zöldséget, gyümölcsöt. Táplálkozásunk rostban szegény.
– A böjt előkészítésének szakasza egy-két nap, amikor már csökkentjük napi ételadagunkat, nem eszünk húst, csak nyers zöldséget, gyümölcsöt.
– Léböjtöt egy-két napig tanácsos tartani. Ebben a szakaszban csak frissen préselt zöldség- és gyümölcsleveket, gyógyteákat, ásványvizet fogyasszunk! Érdemes beszereznünk egy gyümölcs-zöldség centrifugát.
– Tovább folytathatjuk még egy vagy két napig a böjtöt zöldséglevesekkel, könnyű főzelékekkel, párolt zöldségekkel. Fokozottan ügyelni kell a megfelelő anyagcserére, amit mozgással, szaunázással, a test átdörzsölésével, megfelelő mennyiségű folyadék ivásával is segíthetünk
A kúra után fokozatosan térjünk vissza egy reformtáplálkozásra. Folyamatosan bővítsük étrendünket salátákkal, almával, főzelékekkel, főtt krumplival, rizzsel. Ez a befejező szakasz 3-4 napig tartson.
A böjt befejezése után megpróbálhatunk áttérni egy minőségileg jobb táplálkozásra, ha a korábbi étrendünk ennek nem felelt meg. Az egészségformálás táplálkozási rovatában sok cikket olvashatnak az érdeklődők ennek alapelemeiről.
Kiegészíthetjük böjtölésünket más közérzetjavítókkal is, sétáljunk sokat, rendszeresen mozogjunk, sportoljunk, végezzünk jógagyakorlatokat, meditáljunk, zuhanyozzunk a hideg-meleg vizet váltakoztatva – vagy választhatunk egy igazi tavaszi méregtelenítő masszázst!!!
A léböjt-kúra alapanyagai a gyümölcsök és zöldségek.
A 3-4 napnál hosszabb léböjtkúrát azért ajánlják az orvosok és dietetikusok, mert a szervezet ekkor kezdi el igazán a méregtelenítést, mivel a tartalékokat használja fel. Mint említettük, ilyen hosszabb ideig tartó léböjtöt csak orvosi ellenőrzés mellett tartsunk.
Néhány szuper zöldség ivólének:
Cékla
Vitamintartalma: C-, B1-, B2-, B6-vitamin, béta-karotin, folsav
Ásványi anyagok: vas, szilícium, réz, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, foszfor, jód
Nagyon jó vitaminforrás, napi fél liter fogyasztása jelentősen csökkenti a magas vérnyomást, a szív- érrendszeri betegségek megelőzésében fontos a szerepe, daganatos megbetegedés kockázatát csökkenti.
Sárgarépa
Csökkenti a rákos sejtek kialakulásának esélyét a falkarinolnak köszönhetően. Ez a répában található természetes növényvédőszer, ami véd a gombás megbetegedésektől. Nagyon jó máj, epe, szembetegségek esetén. Kiváló béta-karotin forrás, ami véd a szabadgyökök ellen.
Zeller
Kalciumot, nátriumot, káliumot, foszfort, vasat, magnéziumot, és A-, B-, C-vitamint tartalmaz. A zellerlé nagyon jó lúgosító, savtalanító. A benne található olaj idegnyugtató hatású. Serkenti a vizeletkiválasztást.
A cikk teljes terjedelmében itt olvasható: https://www.facebook.com/profile.php?id=100009199210808&fref=photo
Fotó: pixabay