A második agy

A koponyaagy és bélrendszer közötti sejtbiológiai azonosság meghökkentő.

A ?hasi agy? idegi információhordozó anyagokat termel, s reagál a pszichét befolyásoló szerekre is. Autonóm módon dolgozik: sokkal több jelet küld a koponya-agynak, mint amennyit onnan fogad. Megbetegedhet és kialakulhatnak saját neurózisai. Érez, gondolkodik, emlékszik? Olyan pszichoaktív anyagok forrása, amelyek a kedélyállapottal állnak kapcsolatban, így a szerotoniné, dopaminé és az ópiátoké. Benzodiazepinek is termelődnek itt, olyan vegyi anyagok, amelyek a válium vagy a hasonló szerek nyugtató hatását adják.

A kétféle agy között egyfajta állandó összeköttetést biztosít a gerincvelő és a bolygóideg, amely majdnem mindegyik belső szerv szabályozásában részt vesz.
A bél belső falának idegsejtekből álló fonata a nyelőcsőtől a végbélig az egész emésztőrendszerig körbe veszi.  Olyan hálózat, amely nem csak a tápanyag összetételt, só- és víztartalmat elemez, felszívódási és kiválasztási mechanizmusokat hangol össze, hanem gátló ill. serkentő információhordozó anyagok, stimuláló hormonok, valamint védő szekréciós anyagok összetett egyensúlyát is szabályozza?

A hasi agy ?magas fokú intelligenciával? rendelkezik ? vezérli az energiaforgalmat, kémiai anyagok millióit elemzik. Szervezi a legveszélyesebb hódítók elleni harcot, azok a mikroorganizmusok, melyek béltraktust milliószámra ellepik, ugyanúgy nem jutnak be a szervezet belsejébe, mint azok, amikből naponta töménytelen mennyiséget nyelünk le. A bél a test legnagyobb védekező-szerve, itt található az immunsejtek 70%-a, valamint kb. 500 fajta potenciálisan halálos veszélyt jelentő élőlény és bennünk ? ezeket a bélfal tartja távol. Itt nagy mennyiségű immunsejt áll közvetlen összeköttetésben a hasi aggyal. Megtanulják, hogyan különböztessék meg a ?jót a rossztól?, az információkat raktározzák, előhívják.

A hasban lévő gondolkodó szerv független lélek a testben ? vibráló, modern adatfeldolgozó központ. Érzékelő-receptorainak adatait maga tudja generálni, feldolgozni. Reakciók egész sorát koordinálja. Utasítást ad a szomszédos szerveknek, irányítja a fertőzések kivédését és az izommozgást. Funkcionálisan szervezett keringési rendszerekkel dolgozik. Képes arra, hogy a különböző állapotokat feljegyezze és reagáljon rájuk.

Több, mint 100 millió idegsejt szövi át a teljes gyomor-bél régiót. A sejtfajták, az információhordozó anyagok és a receptorok, a gerincvelőben és fejben lévő ugyanilyen anyagokkal összehasonlíthatók. Az idegsejtek csillag alakú sejttestből állnak, és több száz, néha akár több ezer nyúlványból, amelyek kapcsolatban vannak egymással. Két idegsejt közötti jelátadás kémiai érintkező-helyek révén valósul meg.

Tény: a hasból sokkal több idegrost fut az agy felé, mint fordítva, mert lentről felfele szállított információkkal sokkal fontosabbak, mint a fentről lefelé futók?

A hasi agy fiatalon tanul a legjobban. A koponyaagyhoz hasonlóan ugyanis a születés után is tovább érik, legalább három évig formálható és fejlődik. A bél korai tapasztalatai befolyásolják mindkét agy ?fejlődését/személyiségét?? A bélagyban rejlik a depresszió magja és a hasban hangulatok regenerálódnak.

Ha a bél összehúzódik, és idegi információhordozó anyagokat bocsát ki, vagy immunsejteket serkent munkára, az összes adat a bolygóidegen keresztül felfelé vezetődik. Az agyban ezt lefordítják rosszullétre, derültségre stb. A has adja a hangulatot. Mayer főként a ?kis? és ?nagy? agyat lentről fölfelé összekötő, rengeteg idegrostban látja az emberi ?hasi érzések? és ösztönös megérzés biológiai kölcsönhatását. A második agy alkotja meg érzelmi arculatunkat. A ?bélidegrendszer? az agytól függetlenül koordinálja a perisztaltikus mozgást: a bélfalban lévő neuronok érzik, hogy hol található az ételdarab ? az EC sejtek ekkor szerotonint bocsátanak ki, mely a bélfal sejtjeit ingerli ? kitágul/szűkül. Ha ez utóbbi reflexet gátolja valami ? székrekedés, túlingerlésnél hasmenés jön létre.