5 MEGLEPŐ DOLOG A KÁROMKODÁSRÓL

A káromkodás, a ?csúnya? beszéd oly annyira a mindennapjaink részévé vált, hogy már immúnisak vagyunk bizonyos kötőszavakra, sőt gyakran már észre sem vesszük, ha kicsusszan valami oda nem illő.

Vajon szükségszerű, hogy a modern világunkban szabadon áramoltassuk a régen lenézett , meghökkentést kiváltó szavakat? A most bemutatott Deadpool című film vetette fel a kérdést, mert ugyan megszoktuk, hogy keményebb filmekben repkednek a jelzők, de a képregény adaptációkban eddig a korcsoport behatárolás miatt ügyeltek , hogy semmi fülsértő ne legyen. De, most váltottak egyet a filmkészítők és vállalták a inkább a felnőtteknek mesélnek. Talán ezért is időszerű a www.vox.com összeállítása, melyben akadémia tanulmányok hoztak néhány újabb megközelítés, jaj ezt nem illik és az ?energia szintünk esik káromkodáskor? szintű megközelítésekhez képest.

Jó ez, nem jó? Döntse el mindenki, hogy mit engedd meg magának és mit nem, de előbb okvetlen olvassa el a cikket.

1. Az idő múlásával egyre többet káromkodunk

Ugyan a történelem során nehéz követni, hogy mikor mennyit káromkodtak, hiszen az obszcenitás mértéke, jelentése a szavakkal együtt is változtak. A new yorki Marist College adatai alapján, melyet Kristin Jay pszichológus gyűjtött össze , hogy az idő múlásával a káromkodások frekvenciája nőtt. Ugyanez a kutatás azt is megállapította, hogy a mai helyzetért leginkább a média a felelős, hiszen az ott hallottak tették elfogadhatóvá vagyis tisztává a mocskos szavakat. Így lassan, de biztosan beépülnek a modern nyelvezetbe.

2. A káromkodás lehet társadalmilag hasznos is, de komolyan vissza is üthet

Tanulmányok szerint a trágárság bizonyos helyzetekben, mintegy hangszóróként felerősíti a mondanivalónkat, így azok meggyőzőbbek és intenzívebb hatásúak lesznek. Sokan azt gondolják, hogy a meggondolatlan szavakat használok kevésbé hitelesek, de Ausztrál építőiparban például a káromkodás a bajtársiasság jele és van olyan irodai közösség, ahol meghittséget szimbolizálja.

Viszont a világ legtöbb társadalmában, még mindig komoly megosztottságot jelent a sűrűn káromkodók megítélése, hiszen aki így beszél az nem lehet illetékes , hiszen elutasítja a társadalmi megegyezéseket.

3. A káromkodás csökkenheti a fájdalmat

Az angliai Keele egyetem pszichológusa Richard Stephens, a káromkodás katartikus tulajdonságait vizsgálta. Megállapította, hogy a sérülés megtörténtekor a kiadós káromkodás csillapítja a fájdalom érzetét. A lényeg, mely a kontroll csoportban résztvevőkre öntött jeges vízre adott reakciókból derült ki, hogy a káromkodás által kiváltott érzelmi reakció, eltereli a figyelmet , így jobban elviselhető a fizikai fájdalom.

Viszont vannak korlátai is, mert aki gyakrabban káromkodik, annál kevésbé hatékony, ugyanúgy, ahogy a gyógyszerek hatása is csökken a hosszú, tartós szedés után.

4. A káromkodás megizzaszt

A káromkodás úgy tűnik hatással van a vegetatív idegrendszerre , mely szabályozza többek közt a szívritmust és az izzadást. Minden érzelmi változás aktiválja a vegetatív idegrendszert , így a verejtékezés mértéke megmutatta egy kísérlet során, ahol csúnya szavakat olvastattak fel a résztvevőkkel, hogy ki mennyire izzadt bele, kit mennyire zaklattak fel az adott szavak. Egy másik kutatás pedig azt bizonyította, hogy azok izzadtak meg leginkább, akiket korábban büntettek illetlen szavak használata miatt.

5. Néhány neurológiai rendellenességek befolyásolhatja káromkodást

A Tourette-szindrómásoknál figyelték meg, hogy az esetek többségénél előforduló káromkodás, nem a szó valódi értelmében jelenik meg, hanem inkább elvont szimbólumként az agykutatások során.

Joseph Stromberg cikkét felhasználva írta: PZA

illusztráció : internet

Tagged under